5.

Ó-EGYIPTOM

 

 

 

    Néhány ókori kultúráról és birodalomról nem lesz szó ebben a könyvben. Egyrészt a téma oly hatalmas, hogy könyvtárnyi irodalmat tölt meg egyébként is, másrészt pedig az emberiség fejlődése szempontjából a legértékesebb, legérdekesebb és legjelentősebb civilizációkról kívánok írni. Ezért került látókörömbe a Sumér Birodalom is. Természetesen a hun-magyarokkal rokonságban lévő sumérek fontos nép a mi jelenlegi történelmünk szempontjából is. Azért a kiválasztás természetesen szubjektív.

      Azonban az ókor legkiemelkedőbb népei közül az egyiptomi az, amely feltétel nélkül              kivívta az elismerésemet, s persze nemcsak az enyémet…

     Sokan, sokszor, sokfélét és sokféleképpen írtak már a korai Egyiptomról. Különböző      magyarázatokban sincs hiány.

Könyvemben saját elképzeléseimet is közzé teszem, valamint a legérdekesebb és persze a teljes kép érdekében az általánosan elfogadott régészeti kutatási eredményeket is.

Tehát a következő oldalakon lesz néhány ezoterikus következtetés és néhány mellbevágó feltételezés is, azonban amíg az ellenkezőjét, vagy a teljes lehetetlenségét be nem bizonyítják ezeknek a meglepő gondolatoknak, addig legalábbis érdemes elmorfondírozni rajtuk.

 

 

 

5.1

Thot és a reinkarnáció

 

 

 

Talán vannak e könyv olvasói között, akik ugyanúgy, mint én, szintén hisznek a reinkarnációban. Erre a Szent Bibliában is több utalás van, és napjainkban a New Age beköszöntével egyre több jelentős kutatás ( tudományos is! ) ugyanerre az eredményre jutott.

Ésaiás könyvének 26.19. versében ezt olvashatjuk:

 

„Megelevenednek halottaid és holttesteim fölkelnek: serkenjetek föl és énekeljetek, akik a porban lakoztok, mert harmatod az élet harmata, és visszaadja a föld az árnyakat!”

 

Dr. M. Doreal fordította le az Atlantiszi Thot Smaragdtábláin olvasható, 36000 évvel Krisztus előtt íródott bölcseleteket, amelyekben a reinkarnációról, azaz az újjászületésről érdekes útmutatást találtam.

Azonban mielőtt ehhez hozzáfognánk, javaslom tanulmányozzuk át Doreal útmutatását és magyarázatát Thotról és az Ő smaragdtábláiról.

A 2001-ben kiadott könyv előszavában így ír a szerző:

 

   „Az itt lefordított táblák története furcsának és hihetetlennek tűnhet a modern tudósok számára. Koruk lélegzetelállító: Krisztus előtt 36000 évvel keletkeztek. Szerzőjük Thot, egy atlantiszi pap-király, aki az ókori Egyiptomban kolóniát alapított miután az anyaország elsüllyedt. Ő építette a gizeh-i Nagy Piramist, amelyet tévedésből Kheopsznak tulajdonítanak. Ebben az épületben testesült meg az ókor nagy bölcsessége, és ide rejtették el az egykori Atlantisz titkos feljegyzéseit és eszközeit.

   Thot körülbelül 16000 éven keresztül vezette Egyiptom népét Kr. e. 50000-től egészen Kr. e. 36000-ig. Ez alatt az időszak alatt az ókori barbár nép, akiket Thot és más atlantisziak vezettek, a civilizáció magas fokát érték el. Thot halhatatlan volt, ami azt jelenti, hogy legyőzte a halált, és csak akkor távozott a világból, amikor ez szándékában állt, és még akkor sem a halál útján. Hatalmas bölcsessége a különböző Atlantiszból származó népek kolóniáinak urává avatta, ideértve a Dél- és Közép-Amerikában élő egyes népeket is.

   Amikor elérkezett az ideje, hogy Egyiptomot elhagyja, Thot a Nagy Piramist az Amenti termeinek bejárata fölé emelte, és ebben helyezte el feljegyzéseit. Legmagasabb rangú emberei közül őröket jelölt ki ezeknek őrzésére. Később ezek leszármazottjai lettek a piramis főpapjai, Thot-ot pedig a bölcsesség Isteneként, a nagy „feljegyzőként” tisztelték mindazok, akik földről való távozása után születtek. A legenda szerint az Amenti termei az alvilág termeivé, az Isten termeivé váltak, amelyeken a léleknek át kellett haladnia a halál után, hogy ítéletben részesüljön.

   Későbbi korokban Thot egója a smaragdtáblákon leírt módon újra emberi testet öltött. Ily módon háromszor inkarnálódott, utolsó inkarnációjában Hermész, a „háromszor születettként” ismerték. Ekkor hagyta hátra azt az írást, amelyet a modern okkultisták Tabula szmaragdina-ként ismernek. Ez tulajdonképpen egy későbbi és jóval szűkreszabottabb bemutatása az ókori misztériumoknak…

…Most néhány szót arról, hogy ezek a hatalmas misztériumok több évezredes titkosítás után miért épp az újkor embere számára kerülnek felfedésre.

   Krisztus előtt 1300 évvel Egyiptomban, az ókori Khemben, zavargások támadtak és papok utaztak a világ különböző tájaira. A piramis papjai közül néhányan a smaragdtáblákat talizmánként magukkal vitték, hogy ezek segítségével hatalmat gyakorolhassanak a kevésbé fejlett Atlantiszból származó népek főpapjai fölött. A legenda szerint a smaragdtáblák birtoklói Thot-tól kapták a hatalmat.

   A smaragdtáblákat birtokló papi csoport Dél-Amerikába ment, ahol egy virágzó nép, a mayák között telepedett le. Az ő hagyományaik őrizték meg legnagyobb mértékben az ősi bölcsességet. A X. században a mayák a Yucatán félszigeten telepednek meg, és a smaragdtáblákat az egyik Nap Isten templom oltára alá helyezik. Miután a spanyolok meghódítják őket, és városaik elnéptelenednek, a templomok kincseire a feledés leple hull.

Tudnunk kell, hogy az egyiptomi Nagy Piramis egykor és ma az a hely, ahol a jelöltek a misztériumokba való beavatást megkapják. Jézus, Salamon, Apolóniusz, és mások is itt válnak beavatottá…

…Most néhány szót szólnék a táblák anyagi szerkezetéről. Tizenkét smaragdzöld tábláról van szó, amelyek egy alkímiai transzmutációk során keletkezett anyagból készültek. Elkoptathatatlanok, és ellenállóak minden egyéb anyaggal szemben. A táblák atommag szerkezete gyakorlatilag stabil, ami azt jelenti, hogy nem észlelhető semmilyen változás benne. Ez a fizika ionizációs törvényeit meghazudtolja. A táblákon az ókori Atlantisz írásjelei találhatóak, olyan írásjelek, amelyek az összeszedett gondolatok előtt értelmet nyernek, amint az olvasó elméjében a megfelelő rezonáns rezgéseket életre keltik. A táblákat aranyszínű ötvözetből készült abroncsok fogják össze, az összefogó abroncsokat egy ugyanabból az ötvözetből készült pálca tartja össze. Ennyit a külső anyagi megjelenésről. Az itt található bölcsességek az ókori misztériumok alapját képezik. Annak, aki figyelmes elmével és nyitott szemmel olvassa a smaragdtáblákat, a bennük rejlő bölcsességek százszorosan feltárulkoznak.

Hiszed vagy sem, olvasd el, és a táblákon található rezgés megelevenít egy választ a lelkedben.”

 

Nos, amint a fenti idézetből világosan kiderül, több biztosan ( ? ) állítható tényről szereztünk tudomást:

      -   értelmes emberi lények éltek Földünkön már Kr. e. 36000 évvel

-   a Nagy Piramist nem az ó-egyiptomi civilizáció építette, hanem egy atlantiszi pap-           király, Thot

-   Thot halhatatlan volt és képes a szabályozott reinkarnációra, tehát tudása mindvégig               megmaradt, háromszori újjászületése során is

      -   Thot tanította „civilizációra” az ó-egyiptomi embereket

-   a Nagy Piramis alatt találhatóak az Amenti Termei, ahol Thot örökül hagyott feljegyzései vannak eltemetve

-   a smaragdtáblákon az emberiség számára nélkülözhetetlen bölcsességek vannak felróva, a táblák anyaga a mai modern technikával sem elemezhetők és nem reprodukálhatók

      -   a Nagy Piramist beavatásra használták

      -   Thot szellemi örökségét átmentették a maya civilizációba is.

 

 

 

 

 

 

 

 

5.2

A Nagy Piramis építésének rejtélye

 

 

 

 

 

A Smaragdtáblák információi alapján biztosra vehetjük, hogy Thot építette a Nagy Piramist. Azt azonban nem tudjuk, hogy milyen technikával hozta létre. Persze van rá utalás a Smaragdtáblákon, amint azt lentebb olvashatják, de minden kétséget kizáróan bizonyítani egyelőre nem tudjuk. Viszont van egy kb. 30 éves elmélet, amely a technika új eszközeinek megjelenésével újra szárnyra kapott és nem is tűnik olyan nagy butaságnak. Dr. Michel Barsoum a Drexel Egyetem professzora, aki a francia Joseph Davidovits elméletét dolgozta ki részleteiben, és támasztotta alá a legfrissebb izotóp mikroszkópos vizsgálatokkal, a lehető legjobb magyarázatot adja a piramisok valószínű építési technikájáról.

Mielőtt a felfedezést ismertetném, pár tény és néhány gondolat ide kívánkozik a Nagy Piramisról.

   Mintegy két és fél millió kőtömbből áll, amelyeknek súlya hat millió négyszázezer tonna. A tömbök között van 15 tonnás is. A piramis formáját a 3, 4, 5 számok uralják. A 3-as a felszínnel kapcsolatos ( háromszög oldalak ), a 4, mint az alapot alkotó négyzet, az 5 pedig a csúcsok száma. Ez a három szám adja a Pitagorasz-tételt is. A piramis oldalai a 4 égtáj felé néznek, éleinek hajlásszöge megegyezik a Pí értékével. Méreteiből kiszámolható a Föld átmérője és egyéb mérőszámai és nyomon követhető a Hold mozgása. A királykamrából kivezető kürtők az Orion, Szíriusz és Alpha, ill. Béta Draconisra mutatnak. Kövei helyben bányászottak ( az alap alsó 2-3 sornyi kőtömbjeiről van szó ). A Nagy Galéria márványborítású, 9 méter magas, 2 méter széles és 50 méter hosszú! A Királykamra falait és a mennyezetét alkotó gránittömbök tömege eléri a 30 tonnát is. Nincs köztük habarcs, vagy kötőanyag! A Királykamra „szellőzőjáratai” kiérnek a szabadba ( innen ered az a téves elmélet, hogy szellőző járatokról van szó ), míg a többi járat zsákutca, mészkődugókkal le van zárva.

   Mindenesetre igen elgondolkodtató, hogy az egyiptológusok között hivatalosan elfogadott álláspont szerint minden, hangsúlyozom MINDEN piramist kőkori egyiptomi emberek építettek! Amint azt korábban már írtam, ez egyszerűen nem lehetséges…

  Miért? A mai modern technikával is embert és gépet próbáló feladat lenne minden hatodik percben helyére illeszteni egy-egy átlagosan két és fél tonnás kődarabot. Nem beszélve a kövek kibányászásáról és megmunkálásáról. Már 1994-ben az amerikai J. Geological Edited kijelentette, hogy itt az ideje elismerni, ez butaság! Természetesen a vita a mai napig tart és általánosan prof. Lauer véleményét fogadják el, miszerint ez igenis korabeli emberi építmény.

   Nos, én inkább prof. Barsoum-mal és Dr. Davidovits-csal értek egyet. Ennek több oka is van.

   Először is azért, mert kb. 15 évvel ezelőtt már megkaptam azt az információt, hogy a Nagy Piramist és valószínűleg a többit is, csúszózsaluzással építették - atlantiszi mérnökök vezetésével. Ma már az előbbi két kutató ezt az elméletet meggyőzően bizonyítani is tudja! ( Habár Ők nem a csúszózsalus módszert említik, hanem csak annyit, hogy a kövek öntéssel készültek, de arra nem adnak magyarázatot, hogy hogyan épültek a sorok egyre feljebb és feljebb. – a szerző ) Mielőtt ismertetném eredményeiket, leírom az én elképzelésemet, amelynek egyetlen lényeges hiányossága az, hogy eddig nem tudtam bizonyítani, mivel én még nem jártam Egyiptomban. Valami mégis feltűnt és mivel az alapszakmám gipszmintakészítő, ezért nagyon könnyen bele tudtam képzelni magamat a korabeli építők helyébe. Az én hipotézisem az volt, hogy a különböző építészeti eljárásokat bizonyosan ötvözték valamilyen módon, mert ennyi kőtömböt 23 év alatt ilyen pontossággal képtelenség egymásra rakni, nem beszélve a pontos csillagászati tájolásokról és a piramis hihetetlenül meggyőző számadatairól ( erről Lemesurier könyvében részletesen olvashatnak ). Olyan gyorsan kellett volna kivésni a köveket a bányában és azonnal méretre faragni, miközben sűrűn élezni a szerszámokat, hogy ez egyszerűen lehetetlen. A Nagy Piramis alapterülete 230x230 méter, ami megfelel 8 amerikai futball stadion méretének. Barsoum professzor is azt kérdezi előadásában, hogy vajon öntött, vagy faragott kövek ezek? Nos, ami tény, hogy 75 és 20 nanométeres nagyítással különböző érdekes dolgokat lehet találni a piramis köveiben. Túl azon, hogy a kövekből vett mintákban alapvetően SrO és SiO ( stroncium-oxid és szilícium-dioxid ) keveréket találtak, bizony van még egy meglepő tulajdonságuk. Éppen ez az, amit már 15 évvel ezelőtt én is tudtam, de olyan hihetetlen volt, hogy azt gondoltam, ez biztos tévedés! Mikroszkóp alatt ugyanis a következőket találták: elemi szinten szilíciumot, káliumot, ként, oxigént és kálciumot. Az elemi szinten kimutatott molekula összetétele: 76,77% O, 13,44% Si és 9,79% Ca. A kémiai kötés képletet is megtalálták: CaSi1,3O3,6x4H2O. Még meghökkentőbb, amit én már régóta gondoltam ( ! ), hogy a kövekben édesvízi állatkák zárványait is felfedezték. 1 cm3-nyi piramiskő mintában találtak agyagot, nanométeres nagyságú szilícium gömböket, amorf kálcium-szilikátokat, valamint kovamoszatokat ( ezek a Nílus vizének élőlényei is ). A kövek további vizsgálataival a nyomószilárdságukat is megnézték. Kiderült, hogy a köveket attól függően, hogy a piramis mely részéből vették, különböző terheléseket bírnak ki, összetételüktől függően. Ez azt jelenti, hogy ahol nagyobb terhet kellett elviselni, ott olyan anyagszintetizálást alkalmazott az építő, hogy a kő kibírja a ránehezedő terhelést és ahol erre nem volt szükség, ott változtatott az összetételén, vagyis lazább szerkezetű követ készített. Tulajdonképpen úgynevezett edzett, szénsavas és hidrátos  reakciókat alkalmaztak, így tökéletes szén-dioxidmentes betont hoztak létre, ami éppen olyan kemény volt, amilyenre szükség volt az adott teher elbírásához.

   Tehát én egy dologban kezdtem egészen biztos lenni, mégpedig abban, hogy más technikát kellett alkalmazni. Kerestem és kutattam ezután, majd egy szép napon megérkezett az információ: a piramist egy gránit platóra építették ( tulajdonképpen a gízai fennsík gránit ), majd a körülötte megnyitott bányákból kibányászták az alsó néhány sor kőtömbjeit. Természetesen más közeli épületekhez is innen vitték a köveket, ezért van az a félrevezető elmélet, amely szerint a kibányászott kövek tömege pontosan megfelel a mellette épült piramisba beépített kövek  mennyiségével. Egyébként ez tényleg így van! Amennyi hiányzik a bányából, annyi van beépítve a piramisba. A teljes struktúra végül úgy állt össze egésszé, hogy alól van a gránit plató, amire mint stabil alapra lehetett felépíteni a piramist. Az alsó pár sorban a helyben bányászott természetes anyagú kövekkel, s végül a változó szilárdságú és fajsúlyú szintetikus mészkőcement tömbökkel.

Ezt a felfelé egyre könnyebb anyagokat alkalmazó építési módszert alkalmazza ma is az építőipar.

   A gúla tökéletes tájolása után beállították az alsó néhány sor alaptömbjeit és ezután kezdődött el az igazi piramisépítés. Ez már tényleg könnyű volt, hiszen a Nílus áradásai által odaszállított hordalékból keverhették ki a mai szóhasználat szerinti portland cementet.

A fenti leírás a legújabb kutatások eredményein alapszik, azonban ez még mindig a valószínű kategóriába tartozik, mert hogy van egy másik, egy eléggé hihetetlen  építési elmélet is. Mindenesetre el lehet képzelni, hogy kis kosarakban mennyivel könnyebb volt egyre feljebb és feljebb adogatni, szállítani a Nílus hordalékát. A korabeli kémikusok ismertek egy mai szóhasználattal kifejezve gyorsítót, amivel szinte percre pontosan be tudták állítani a kötésidőt és az öntött kődarab porózusságát, illetve teherbírását. A mai modern telítetlen poliészter gyanták is három komponensük a komolyabb ipari alkalmazásokban: van maga a gyanta, amihez hozzáadjuk a katalizátort és ebbe a keverékbe adjuk a gyorsítót, amivel szabályozhatjuk a folyamat gyorsaságát és a kész termék szilárdságát. Minden szinten és olyan távolságra egymástól, hogy a munkások ne zavarják egymást, állt egy-egy mérnök, aki tökéletesen ismerte az építőkövek összetételét, tudta hogyan kell összeállítani a masszát és beönteni a zsaluba. Kötelekkel és faékekkel könnyedén össze lehetett állítani bármekkora zsaluzást.  Nagyon gyorssá és termelékennyé tette a munkát ez a módszer és egyáltalán nem számított, hogy mekkora kő mellé mekkora kőnek kellett kerülnie, mert az öntéssel az új, akkor még folyékony öntet tökéletesen felvette a mellette lévő már megszilárdult kő formáját. Ez a technika exoterm folyamat, hiszen a mészkő kötésekor felmelegszik és a kémiai reakció a mészkő kristályszerkezetében víz leadással együtt járó folyamatot hoz létre, ezért amikor végső formájára kötött ez a „beton”, akkor a leadott víznek köszönhetően a kövek nem ragadtak össze, viszont pontosan úgy néznek ki, mintha tökéletesen összefaragták volna őket. No és természetesen a két kő közé egy késpengét sem lehetett beszúrni. Éppúgy, mint ahogy ma is látható. Nincs benne semmilyen erőlködés és határtalanul gyors munkavégzést tett lehetővé. Így már tényleg fel lehetett építeni pár év alatt is akármekkora piramist. A munka specialitása inkább a fedőkövek felrakásában rejlett. De hasonló módszerrel azt is meg lehetett oldani. Egyszerű – gyors – hatékony – praktikus – szép.

A gránit faragását is megoldották. Talán hihetetlen, de bizony elektromos vágókat használtak, hiszen az egyenáramot ismerték és használták is. A legjobb példa erre az ún. bagdadi elem, ami éppúgy működött, mint a mai zseblámpa elemek.

 

 

                                                    

                                                                 A bagdadi elem

 

 

 

Egy ilyen elem kb. 0,5-0,8 V feszültséget volt képes előállítani, de néhány ilyen eszközt sorba kötve több voltos feszültség  is könnyedén létrehozható. Minden alkotórészét ismerték az ókorban. Arról nem is beszélve, hogy igencsak elképzelhetetlen, a földalatti sötét sírkamrákban fáklyákkal világítottak volna, mert korom szennyeződéseket nem találtak ezeken a helyeken. De akkor a freskókat és a rendkívül fontos és precízen megrajzolt hieroglifákat hogyan festették a falakra és a mennyezetre?

Hát bizony ehhez „steklámpa” kellett. Mutatok is egy ilyesmit a következő képen.

 

 

 

 

   Fent: ó-egyiptomi domborműn ún. elektronsugárcső látható. Balra: a fenti lámpa modernkori reprodukciója – működik.

 

 

 

5.3

A Nagy Piramis szakralitása

 

 

 

 

   Ezt a már említett Smaragdtáblák közül az elsőn lehet megtalálni:

 

 

                                         „Naggyá lettek Khem gyermekei

                                           meghódítva a környező népeket,

                                           fölnőve lassanként a lélek erejéhez.

                                           Egy időre távozom soraikból

                                           az Amenti sötét termeibe, a föld alá

                                           a hatalmak Uraihoz, hogy újra

                                           találkozzam a templomlakóval.

 

                                           Magasan a kapuhoz bejáratot emeltem,

                                           mely az Amentihez vezet.

                                           Kevesen merik megközelíteni

                                           és kevesen lépik át az Amentihez

                                           vezető kaput.

 

                                           A folyosó fölé emeltem egy hatalmas

                                           Piramist azzal az erővel, mely legyőzi a földét ( a gravitációt )

                                           Mélyen helyeztem el az erő kamrát

                                           Ahonnan egy kör alakú járatot vájtam

                                           majdnem a csúcsig.

                                           A legtetejére helyezve a kristályt, mely sugarait

                                           az „idő-térbe” küldi lehozva az éterből az erőt,

                                           az Amentihez vezető kapura irányítva azt.

 

                                           Más kamrákat is helyeztem belé

                                           látszatra üresen hagyva, de

                                           Amenti kulcsait itt rejtettem el.

                                           Először hosszú böjt által tisztuljon meg

                                           Ki bátran a sötétségbe jönni mer.

                                           Feküdjön kamrám kőszarkofágjára

                                           Hol átadom neki a nagy titkokat.

                                           Majd nyomban kövesse a találkozónkhoz

                                           vivő utat még ha a föld sötétségben

                                           volna is az. Én, Thoth, a bölcsesség Ura

                                           megtalálom, fenntartom, és örökké

                                           vele maradok.

 

                                           Megépítettem a Nagy Piramist

                                           a  föld Erőpiramisának mintájára

                                           mely örökkön ég, hogy hatalmas

                                           maradjon korokon át.

                                           Belé helyeztem a mágikus tudományt,

                                           hogy ott legyen mikor ismét visszatérek.

A honlap ára 78 500 helyett MOST 0 Ft.

Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 16
Tegnapi: 13
Heti: 29
Havi: 284
Össz.: 90 892

Látogatottság növelés